Észak-Magyarország, 1967. október (23. évfolyam, 232-257. szám)
1967-10-04 / 234. szám
4 ÍÜSŐARMAUY AUORSXAG Szerda, 1967. október 4 —— .......inni ii T JNCZE OSZKÁR Emlékkönyvemből IX. 7^—— Általánc fl Miskolci Munkásda larda átvészelte a horthysta el leníorradalom első viharait Hogy, hogy nem, az állam rendőrség kopói megfeledkez tek róla, és a húszas évek ele jén „jogfolytonosság” alapján megkezdte működését Indulá tának kezdeti szakaszában éi még a „száműzetés kenyerét” ettem (hol ettem, hol nem ettem), mikor pedig hazatértem és a mozgalomba újfent bekapcsolódni igyekeztem, megvonták működési engedélyét. A Miskolci Általános Munkásdalárda belső életéről, működéséről tehát nem maradt közvetlen élményem. A kipróbált, derék elvtársak elbeszéléséből annyi mindenesetre megtapadt bennem, hogy tagjainak zöme elsősorban nem politikai, hanem zenei élményanyagot várt és keresett a „dalárdában”. Kétségtelenül ebben az alakulatban is helyet foglaltak érett politikai elemek, akik a politikai munka szolgálatába igyekeztek állítani a dalkultű- lát. A feloszlatott dalárdának ézek a politikailag érett, aktív mohikánjai kerestek velem kapcsolatot, elmondván, hogy *z Általános Munkásdalárda iegaktívabb képviselőit valami éj „dalárdába”, vagy zene- égyesületbe szeretnék tömöríteni. Tapogatózásaik során már azt is megneszelték, hogy a politikai rendőrség semmiféle Ilyen engedély kérését nem hajlandó kedvezően véleményezni. Márpedig e nélkül a Belügyminisztériumban nincs értelme kísérletezgetni. Minden olyan kísérlet, ami hozzájárulhat Polgár főkopó cezaro- mániájának hizlalásához, helytelen lépés volna, amit tehát eleve el kell vetni. Így töprengtünk heteken át, vajon miképp volna a gyűlölt Polgár kicselezhető, aki egyrészt mind nagyobb ^hatalmassággá terebélyesedett, másrészt egyre inkább elvesztette szemmértékét, és nem is a hivatali szempontok. hanem elferdült egyéni hajlamainak áldozott munkás- mozgalmi ügyek 'in tűzésében. A feloszlatott dalárda karnagya Nagy Ferenc, a forradalom bukása után a helybeli Katolikus Főgimnáziumból nyugdíj nélkül elbocsátott matematikafizika tanár volt. Nagy Ferenccel együtt voltam a börtönben. ahol szívélyes kapcsolat alakult ki közöttünk. Nagy Ferenc már korábban is igen szorgalmas, polihisztorszerű egyéniségnek bizonyult. A fiatalabb tanárok hadbavonulása után, mint óraadó gyorsírást, de ha jól emlékszem franciát is tanított a kereskedelmiben, így a kettő közül valamelyik tárgyat én is nála tanultam. Arról azután végképp keveset tudtak a városban, hogy Nagy Ferenc kitűnően zongorázik, jelentős zeneelméleti képzettsége van, sőt, a? énekkarvezetéshez is igen jól ért. Mindez csak az emigrációból való hazatérésem után jutott tudomásomra. Nagy Ferenc ebben az időben már a Reggeli Hírlap szerkesztőségi gyorsírója, belső munkatársa volt. és mellékfoglalkozásként, mint a forradalom hajótöröttje, a munkásmozgalomhoz csatlakozva, néhány szakszervezeti kórus vezetését is vállalta. így váltott át szorgalmas, hasznos munkával gimnáziumi tanári állása, nyugdíja elvesztése után más kenyérkereső tevékenységre, és azt láttuk, hogy Nagy Ferenc a munkásmozgalomban is megtalálta helyét. Együtt élt a mozgalommal, amelynek különféle aktusain a dalárda vezetőjeként, hivatalból is rendszeresen jelen volt. A karvezetésen kívül szólisták, vendégművészek zongorakísérésével is hasznossá tette magát j* napokban derült ki, hogy fenetanári diplomája is van, Ez a formu.a I tehát e szerint kórus hivatásos I oktatására is jogosult. Ezt a kezdeményezést Pléh Sándor, Poprádi Pál, Kondi Jóska, majd később öccse, Péter karolta fel. Elmentek Nagy Ferenchez, elmondották, mit terveznek. Nagy Ferenc aludt rá egyet-kettőt, és néhány nap múltán megszületett a Nagy Ferenc-féle karének-iskola. A karének-iskola magja tehát négy-öt régi Általános-tag lett, akikhez időközben néhány nagyon muzikális vasgyári vasas — érdekes, nagyobbára öntő — is csatlakozott, így például Gál Berci, Lehrner Gábor, és sokan mások, akiket egyrészt a muzsika, másrészt a célként kitűzött politikai nevelőmunka hozott a karének-iskolába. igen praktikusnak bizonyult. Horthy hatóságai sohasem próbáltak belekötni. Igaz, hogy a műsor összeválo- gatásában elsősorban a zenei színvonalat tartottuk szem előtt. Abból indultunk ki ugyanis, hogyha harcos indulóidat tűzünk műsorra, gyorsan kilóg majd a lóláb, és belénk kötnek. Igaz, hogy így, mint karének-iskola, semmiféle közvetlen kulturális feladatot nem vállalhattunk a munkásmozgalom eseményeiből, de együtt volt egy közösség, amely hetenként két estén, télen, nyáron, a legembertelenebb időben is összejöhetett, és működő „növendékei” nagyrészt munkások és kispolgári szimpatizánsok voltak. Nagy szó volt ez abban az időben, mert az egyes szólamok betanítása közötti időben, egyik szobában bőséges beszélgetési alkalom adódott, és bizony, ezzel a lehetőséggel valamennyien igyekeztünk is kiadósán sáfárkodni. Grosz Sanyi is bekapcsolódott a munkába. Igen népszerű volt az elvtársak között. Ily' módon rendszeres . politikai munkát foly'tattunk a karének- iskola óráin, és az órák után, a hazafelé vezető úton, A kárének-iskola bariton szólistája Pléh Sándor volt, tenor szólót vegyesen Gál Berci, Fehér Jóska és én énekeltünk, Az iskola „növendékei” vagy már korábban megtanultak „Mattolni”, vagy itt sajátították el a kottaolvasás tudományát. Egyébként is válogatott, kitűnő fülű és hangú embereket verbuváltunk össze. Alig három-négy hónap múltán akár két műsorra is elegendő, igen nívós, zeneileg súlyos „számokat” tanultunk be. Repertoárunk már a nyilvános előadásra is éretté vált. Több nyilvános hangversenyt adtunk a Miskolci Nemzeti Színházban, a Debreceni Csokonai Színházban, Nyíregyházán és Budapesten. Mindenütt, nagy sikerünk volt, és a lapok, mint az ország egyik legszínvonalasabb együtteséről írtak rólunk. Voltak, akiknek ambícióit e kritikák teljesen ki is elégítették. A sikernek, a nívós zenei estéknek természetesen mi is valamennyien szívből örültünk, de azért a lényeget mégiscsak abban láttuk, hogy egy ügyes sakkhúzással sikerült kicseleznünk a Horthy- rendőrséget, és teljesen legális körülmények között, szabadon folytathattuk politikai nevelőmunkánkat. Az igazságnak tartozom annak megállapításával, hogy Nagy Ferenc mindezt tudta, és jóllehet az illegális politizálás az ő diplomájának, lakásának fedele, védőszárnyai alatt folyt le, a politikai kérdések megvitatása során velünk egy platt- formról szólt hozzá minden témához Hosszú éveken át volt együtt a kórus, és igen jól megfértünk egymással is. Nagy Ferenccel is. A jó szereplés igen sok hívet szerzett a kórusnak. Voltak, akik a próbák napján nyáron, tavasztól őszig kiültek a Kisnépkertbe (Minorita rend- ház előtti kert), hogy a próbákat végighallgassák, jóllehet a piánókat, főként pedig a pia- nisszimókat már nemigen hallhatták. Ezekben az időkben igen sok új tag is jelentkezett felvételre. Minthogy azonban lemorzsolódás nem volt. csak néhány olyan énekes jelentkezését fogadtuk el, aki hibátlanul olvasott kottát, és gyorsan beilleszkedhetett a kórus rendjébe. Bodroglialml ellentmondás b Ha végül a néhány éves kórusmunkáról egyenleget akarok vonni, meg kell állapítanom, hogy a mérleg feltétlenül aktív volt, és innen is jó néhány olyan ember került ki politikailag meg- acélozódva, akit korábban a dalosmozgalomba kizárólag a muzsika szeretete vonzott. (Folytatjuk.) odroghalomban hét esztendeje magasodik a házak fölé az impozáns, emeleles, korszerű iskolaépület. A folyosón az elmúlt években végzett gyerekek tablói, az úttörők jó munkájának dokumentumai, oklevelek hirdetik a belépőnek az iskolai eredményességet. ,■ Huszonkét nevelő foglalkozik itt 13 tanulócsoportban 360 kisiskolással. — Nálunk nem csökken a létszám — mondja Egry József Igazgató. — Tavaly 29 gyereket vettünk fel első osztályba, ez a létszám az idén 4 9-re emelkedett. Különösen megnőtt az érdeklődés napközi otthonunk iránt, ahová állandó a túljelentkezés, és most is 16 gyermeket kellett elutasítanunk. Egyébként három csoportban 120 gyermek részesül napközis ellátásban. Meglepően sok ez, az összes tanulók egyharmada. Falun, mezőgazdasági foglalkozású szülők körében általában nincs ilyen nagy érdeklődés a napközi otthonos elhelyezés iránt. Itt pedig a 49 elsős közről 27 lett napközis. A csoportos tanulás bizonyára hasznos a tanulmányi eredmények javulása szempontjából. De vajon minek köszönhető ez a kiemelkedő érdeklődés? — Megszerették a szülők a napközit — hangzik a tájékoztatás. — Állandó nevelők vannak az otthonban, nem váltjuk őket. Évről évre erősödik a szülők bizalma, jó az élelmezés, a konyhaszemélyzet három tagja szakmunkás, ami falusi viszonylatban igencsak szokatlan. A termelőszövetkezet igen jelentősen támogatja a napközit. Például egy asz- szonjd, aki itt dolgozik, a tsz fizet munkaegységgel. Naponta a tsz fogata szállítja a jó vizet a főzéshez, viszont a felvételi bizottságban helyet foglal a tsz-elnök, a tsz-párttitkár, és a felvételnél előnyben . .ré-: szesülnek azok a gyermekek, akiknek mindkét szülője a tsz-ben dolgozik. A rászorultaknál a tsz fizeti a napközi otthon térítési díját. Bizonyos fokig ez talán1 rckompenzáció, meri, az iskolások éveken keresztül igen sokat segítettek a termelőszövetkezetnek, amíg az meg nem erősödött. Az évi kötelező munkáknál is a termelőszövetkezet részesül előnyben, pedig a helyi állami gazdaság is szívesen látja a gyermekeket, és jól fizet. Ez a munka független a heti 2 óra gyakorlati foglalkozásoktól. K ellemes meglepetés hallani, hogy a termelőszövetkezet ennyire támogatja az iskolát. Még akkor is, ha nagyrészt saját gyermekeiknek szól ez a támogatás. Általában az iskola jól ellátott, 70 százalékos a szakos ellátás, bár ének-, rajz- és testnevelőtanár hiányzik, lakásgond jóformán nincs, nem tapasztalható elvágyódás a tantestületben, amelynek összetétele viszonylag megállapodott, mondhatni törzsgárda jellegű. Igen jól felszereltek a szertárak, szemléltető és kísérleti eszközökkel jobban el van látva e távoleső falu iskolája, mint több városi intézet. (Ezeknek beszerzése bizonyára az igazgatót és munkatársait dicséri.) Miként alakul a fiatalok érdeklődése ilyen körülmények között? — Az 1965—66-os tanévben végzettek közül hatan jelentkeztek gimnáziumba, öten technikumba, heten ipari szakmunkásnak és tizenegyen mezőgazdasági .szakmunkás-képzésre. A többiek, főleg lányok, részben otthon maradtak, részben később jelentkeztek valamilyen tanulásra. Az 1966—67- es tanévben viszont — míg a gimnáziumba, a technikumba jelentkezők száma nagyjából változatlan az előzőekhez képest, a középiskolába jutott gyermekek általában tartják a nívót és jól helytállnak — ipari szakmunkásoknak húszán jelentkeztek, mezőgazdaságinak viszont csak négyen. Itt valami ellentmondás mtl tatkozik. A helyi termelőszé vetkezet figyelemre méltó mc dón támogatja az iskolát i gyermekek sokat dolgoznak 1 tsz-ben, az iskola végeztévi mégis kis arányú az érdeklődi a mezőgazdasági munka iráti Nem mondták el nekünk Bex? roghalomban, de csak arra 1< hét következtetnünk, hogy szövetkezet nem tudott a fit tálak számára vonzó légkö teremteni. Vajon a segítő muf kára jött iskolás gyermeket nek olyan munkát adott-e szövetkezet mindig, amrí megkedveltelle velük az otta? tevékenykedést? Vajon net fordulhatott-e elő, hogy a ts gok által el nem végzett, rost szül fizető munkákat bízták gyermekekre? Nem követte) e el a tsz-ben a gyermeke foglalkoztatásánál pedagógk balfogásokat, melyek sokk* inkább elidegenedést eredrrt nyeztek, mintsem érdeklődé- keltettek volna. Vajon meí van-e a szövetkezetben a fi® tál mezőgazdasági szalonunk® sok megbecsülése? kérdések egyelőre mri E válaszolaüanok. De ah( jók az Iskolai körűim? nyék, ahol támogató készsi’ van a szövetkezetben, ott U kellene oldani az előbb emlí tett ellentmondást. Mert csők kentett értékű az Iskola jó n« velő munkája, ha a tanítva nvok nem tudják majd a f» Inban hasznosítani, és elvé gyódnak a községből. (benedek) Makbegy a Rádiószínház műsorán Még süt a nap Halványan, kicsit fáradtan süt. Ősz van és késő délután. A kertben, a fák között árnyékok lapulnak, a kapun túl meg már szürkeség sejlik. Közeire húzódott a láthatár, vonal nélküli, elnagyolt a ház előtt futó utca, és az ott járókelő emberek sem látszanak már tisztán. Kicsit ködös, párás a levegő, tompán szűrődik át rajta a fény. De átszűrődik, mert még süt a nap. Ott aránylik a mozdulatlan fák tetején, az udvart is díszíti néhány sávval, meg a ház falát is. Főképp azt a részt világítja meg, ahol egy asztalka látható, lapján piros almával, kék szőlővel rakott tál. Mellette néhány csokor virág, szivar. Mögötte meg egy idős ember. Világoskék szemmel, ősz szemöldökkel, rövidke, fehér szakállal. Az idős ember Zombori Andor, a tanár úr. Fiatalon innen, Megyiaszóról indult el, és ide tért vissza. Most egy nagy székben ülve, szemüvege mögül mosolyogva hallgatja a verset, a köszöntést, a sok jókívánságot. A tanár úr kilencvenedik születésnapját köszönti a falu. Persze, a falu csak jelképesen van jelen, mégis valamennyi lakó, nagyobbrészt hajdani tanítvány jókívánságait hozta a kis csoport. A művelődési otthon vezetője, a tanács egyik dolgozója, meg egy úttörő. Regényes, gazdag élet áll a tanár úr mögött. Nemcsak Megyaszón tanított, hanem Aradon, Budapesten is. Hosz- szú ideig a New York kávéház egyik vezetője is volt Természetes, hogy az emlékek közül most is felvillan néhány. — A századfordulónak szinte valamennyi híres költőjét. íróját ismertem — mondja az idős ember. — A fiatalok közül nagyon szerettem Keli ér Andort, akivel hosszú ideig leveleztünk is. — Ady? — Láttam ót is, szót is váltottunk, de nem sok jó emlékem van róla. Egyszer például egy társaságban Az én menyasszonyom című versét olvasta fel. Ady nem szerette a közbeszólást, az ellen- véleményt meg különösen nem. Én csendes, félrehúzódó ember voltam, de sajnos, mégis megjegyeztem, hogy no, ezt sem emlegetik majd a nagy Ady-versek között! Ady meghallotta a megjegyzést, és lángvörös lett a dühtől. Később, mikor néhány nap múlva találkoztunk az utcán, megállított és ezt mondta: ugye, nekem volt igazam? Én mondtam, hogy természetesen. Ezzel el is engedett, és ment tovább? — Krúdy? — Vele nagyon jó barátságban voltunk, de ezt a barátságot nehéz volt elviselni. Egyszerűen nem tűrt ellentmondást. Ha eljött hozzám, elvitt valamelyik kiskocsmába, és nem jöhettem haza, csak akkor, amikor ő akarta. Hiába rimán kod tam, hogy tanítanom kell, várnak az iskolában, őt nem érdekelte. Egyszer eljött Aradra, és egy teljes hétig nem engedett iskolába. Egy kedvenc prímást kellett hallgatnunk. Bármit mondhattam, nem érdekelte. Vele kellett maradnom. Nagyon erőszakos ember volt, mégis szerettem. Az okuláré mögött elevenen, frissen csillog a szem, innen is, onnan is előbukkannak az emlékek. Érdekesek, értékesek. A századfordulóról való emberek élesen, tisztán jelennek meg az udvarban. De a ház előtti utcán járókelő emberek nem látszanak már tisztán. A kertben, a fák között árnyékok lapulnak, a kapun túl szürkeség sejlik. Ő'T van és kAsn délután. De még süt a nap. Priska Tibor Ez év elején mutatta be egy kis "New York-i színház Barbara Carson amerikai írónő Shakespeare-perszi flázsát MacBird címmel. A cím a MacBeth és Lady Bird Johnson (az elnök felesége) nevéből adódott. Leleplező szatíra, amelynek tükrében Johnson elnök mániákus akarnok, gyilkos maffia-vezér, de nem kíméli a szerző a Kennedyeket sem, megmutatva, hogy ők is az Amerika-mánia képviselői, legfeljebb több ravaszsággal és intelligenciával. A virtuóz verselésű Shakespeare-perszi flázzsal és amerikai utalással teli, különleges humorú darabot Orbán Ottó fordította, és X’ujicsics TihA mér zenéjével. Marton Frigye ■ rendezésében kerül okibb? 13-án a Rádiószínház músorá ba. A Makbegy cím a magy» fordításban az eredeti cím rí só szótag,iának és a másod'1 szótag (bird) fordításának (rrtt dár) szójátékából adódik. A Magyar nár,,/ miskolci stúdiója'' • ' >r* (A 188 méteres In;' ... 18—19 óráit, A riportereké a szó. Bányajárás. Átadás előtt — átadás után. Szólóhangszer: a hárfa. Egy panasz nyomában, l.ányok, asszonyok. A megye sportéletéből. Előadó: a szerző. MOZIMŰSOR BÉKE: (Naponta 4, 6 és 8 órakor.) 5—11: Hamis pénz.. Francia. Széles. M. 8. fél 10: Egyiptomi történet, fél 12: Szélvihar. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délelőtti műsora: 5: Háború és béke T. Színes izovjel. Széles. 6—8: Hamis pénz. Francia. Széles. 0: A dzsungel macskája. Színes amerikai. 10— U: Nászéjszaka esőben. NDK. Széles. Kezdés fél 11-kor, vasárnap fél 10 és fél 12 órakor. KOSSUTH FILMSZÍNHÁZ délutáni műsora: 5—8: Háború és béke I. Színes szovjet. Széles. 9—10: csak áu. 4- kor: A. dzsungel macskája. Színes amerikai. 9—10: csak este f. 7-kor, 11-én 4-kor és f. 7-kor: Nászéjsza- ka esőben. NDK. Széles. M. 8-án: Hamis pénz. Francia. Széles. Rendes helyárral, f. 10 és f. 12-kor. FÁKLYA: 5—8: Csendőrök New Yorkban. Színes olasz—francia. Széles. 9— 10-ig: Kánkán I—II. Színes amerikai. Széles. Dupla helyárral. K: 5—7-ig 5 és 7 órakor, 8-án, vasárnap f. 4 és f. 6 órakor. 9—10-ig csak 5 órakor. M. 8. 10-kor: Vihar Ázsiában, f. 12-kor: Emberi sors. TÁNCSICS: 5: Egy magyar nábob és Kár- páthy Zoltán. Színes magyar. Szé- I les. Dupla helyárral. Csak fi óra- I kor. 6: Vihar Ázsiában. Üzbég. *■. 8-lror. mos vallomásai. Mb. nyugatném^ Csak f. 7-kor. 7: Kobra-akció Szovjet. 8: A múmia közbeszól Magyar. Széles. 9: Komplexusod Olasz. Széles. 10: Clcó 5-től 7-ií Francia. Széles. 7—10-ig előadás«1 kezdése: f. 5 es f. 7 óra. SZIKKA: 5: A kulcs. Jugoszláv. Szélei 7— 8: Komplexusok. Olasz,. Széle* 9—19: A múmia közbeszól. MagyaJ Széles. K: lm. 5 és 7 órakor. 8- án: Déryné. SAGVARI: 5—6: Két emelet, boldogság. M* gyár. Széles. 7—8: A Nagy ve fiai. Színes N DK—J u goszl Széles. 9-10: A hóhér. Spanyol' olasz. Széles. K: f. 5 és hn. 7» PETŐFI: 5—6: A Nagy Medve fial. Szín** NDK—jugoszláv. Széles. 7—8: B«1 rak bátrai. Szovjet.. Szeles. 9—1° Páncél nélküli lovag. Bolgár. ^ 8-án: Fűre lépni szabad, f. kor. BÜKK: (Miskolc-Hámor) 5—6: Gábor diák. Színes magyal 0—9: Tegnap, ma, holnap. Szín«* olasz—francia. Széles. Csak 1* éven felül. K: mindennap 6-k o* ADY - TAPOLCA: 7—8: Két emelet boldogság gyár. Széles. ii: Falstaff. Spanyí* Seele». Kí 7-ke*v , J
